Nigéria

Nigéria, hivatalosan a Nigériai Szövetségi Köztársaság (angolul Nigeria, hivatalosan Federal Republic of Nigeria) független ország Nyugat-Afrikában. A szárazföldön nyugatról Benin, keletről Csád és Kamerun, északról Niger alkot vele a határt. Délről az Atlanti-óceán részét képező Guineai-öböl határolja. 1991-óta a főváros az ország közepén fekvő Abuja, korábban a kormány a partmenti Lagosban székelt.

Elhelyezkedése:

Általános adatok

Az ország bruttó nemzeti összterméke (GDP) a Világbank várakozásai szerint 2,5%-kal nőhet 2018-ban, a 2017-es 1 százalékos növekedési ütem után.[54] Nigéria északi részen él a hausza és a fulbe nép, amelyek tagjai közül sokan nomád pásztorkodó életmódot folytatnak. A többi nép főként növénytermesztéssel foglalkozik, különösen az ország középső, illetve déli részei állnak mezőgazdasági művelés alatt. Az ország lakosságának 40%-a földműveléssel foglalkozik, alacsony a technológiai szint, alig-alig gépesített a mezőgazdaság. A mezőgazdaság ma már 5%-kal sem járul hozzá a kivitelhez, viszont az ország behozatalában mind nagyobb arányban szerepelnek az élelmiszerek.

Jellemző Nigéria gazdaságára az alkalmi ipari bérmunka, amely azon alapszik, hogy a parasztok a városokba mennek, ahol 2-3 hónapos ipari munkát vállalnak, majd visszatérnek vidéki tanyájukra, hogy folytassák a hagyományos földművelést és állattenyésztést. Ugyanakkor erős tendencia a falvakból a városokba irányuló elvándorlás.

Az elektromos áram termelésben kiemelkedő a Nigeren az 1969-ben átadott Kainji (ejtsd: Kaindzsi) duzzasztógát, amely 900 MW-os vízerőművet táplál.[55]

A kormány milliárdokat költött el az új fővárosra (Abuja), az elnöki palotára, szállodákra

Tulajdonságok:

Államforma	Köztársaság
Vezető	Bola Tinubu
Beszélt nyelvek	joruba, hausza
Népesség	211 400 708 fő
GDP/fő	2149 USD

Mezőgazdaság

Mezőgazdasági termelése 1990-2003 között 60%-kal bővült.

Az ország területének 36%-át művelik meg, 23% legelő, 15% erdő, 26% beépített ill. terméketlen (2004-ben). Erdőinek területe a fakitermelés miatt az elmúlt években rohamosan csökkent. Az egykori esőerdők helyén égető-talajváltó gazdálkodás keretében jelentéktelen az állattenyésztés.

Fontosabb termesztett növények: kukorica, manióka (ennek termelésében világelső), köles, cirok, táró, földimogyoró, kakaó, déligyümölcsök.

Az ország északi és déli része között éles kontraszt mutatkozik. Délen a hatalmas esőzések segítik a jamszgyökér, a manióka, kukorica és a zöldségfélék termesztését. Az esős évszakban a megáradt folyók és patakok mentén kis parcellákon rizst termesztenek, a nagyobb rizsföldeket öntözőrendszer látja el.

A déli nagyvárosok körzetében néhány korszerű nagyüzem is működik (tejgazdaság, baromfitelep, sertéshizlalda).

Északon nehezebb a megélhetés: a déli két esős évszakkal szemben itt a termés egyetlen, meglehetősen megbízhatatlan esős évszaktól függ. Itt a legfontosabb termények a köles, cirok, kukorica, földimogyoró és a gyapot.

Nevét – Nigerhez hasonlóan – a fő folyójáról kapta, melynek alsó folyásán terül el. Ezt a nevet a 19. század végén Flora Shaw brit újságíró találta ki, aki később feleségül ment Lugard báróhoz, a brit gyarmati adminisztrátorhoz. A "Nigéria" nevet politikai és közigazgatási nevekként (Észak- és Dél-Nigéria) 1900 óta használták, az ország neve 1914 után Brit Nigéria volt.

Etnikai megosztás

A legnagyobb népcsoportok az országban, amelyek a népesség mintegy 2/3-át alkotják:

északon a hausza (a lakosság 21%-a) és a fulbe vagy más néven fuláni (a lakosság 11%-a),

délnyugaton a joruba (a lakosság 21%-a)

délkeleten az igbo vagy ibo (a lakosság 18%-a).

Az országban több mint 250 kisebb népcsoport él. Néhány jelentősebb kisebb népcsoport:

ijo vagy más néven ijaw (10%) délen a Niger deltája környékén,
kanuri (4%) északkeleten,
ibibió (3,5%) délkeleten,
tiv (2,5%) Benue, Nasarawa és Taraba államokban (Közép- és Kelet-Nigéria)
nupe Közép-Nigériában
edó vagy más néven bini (az egykori Benin Királyság neve után) Dél-Nigériában

Ipar

Az ország legjelentősebb ipara a kőolaj-kitermelés és feldolgozás. A nemzetgazdaság olajtól való függése Nigéria sorsát a világpiaci olajárak változásával köti össze. Nigéria OPEC tagállam. Fő kikötője Port Harcourt, amely a kőolaj-kereskedelmet bonyolítja.

Jelentős még a műtrágyagyártás, járműgyártás, az egyszerű kézműipar és egyéb könnyűipar. A mészkőrétegekre jelentős cementipar épült ki.

A bányászat az ország hegyvidéki fennsíkjára jellemző, ónércet, vanádiumot, titánt, kolumbitot bányásznak. A kolumbit szinte csak itt fordul elő a Földön nagy mennyiségben. Ezt az ércet az Amerikai Egyesült Államok vásárolja fel az űrkutatásaihoz, hiszen a kolumbitból nióbiumot állítanak elő, mely különleges hővezető anyag.

Külkereskedelem

Fő exportcikkei: kőolaj és kőolajipari termékek (95%-a a kivitelnek), földgáz, bőr, gumi, ón, kakaó

Fő importcikkei: gépek, vegyszerek, közlekedési eszközök, késztermékek, fa, élő állat

Legfőbb kereskedelmi partnerei (2017-ben):

Kivitel: India 30,6%, USA 12,1%, Spanyolország 6,6%, Kína 5,6%, Franciaország 5,5%

Behozatal: Kína 21,1%, Belgium 8,7%, USA 8,4%, Dél-Korea 7,5%